Diósgyőr-Szeged FC a 93/4-es szezonból. Három harcos vállalta az akkor még elég extrém túrát, közülük egy lány. Igazából csak Lüszien volt meghatározó később az UPA/Spartan vonalban, de ő is eltűnt még az elmúlt évezredben. A drapit ők készítették, ez volt az első fellépése, rögtön egy elég rizikós helyen. Diósgyőrbe azért soha nem volt életbiztosítás utazni, bár mi mindig úgy voltunk velük, hogy lehet eső, lehet sár. Az újkori dolgokat most nem kívánom ide keverni. Szóval a drapi (és a három fős mag) túlélte az utat, aztán még jó pár átalakuláson ment keresztül. Volt, hogy szétvágtuk betűire és koreográfia elemként felhasználtuk, majd későbbi fő patrónusa Kera újra összevarratta, kimosatta. A jelenlegi helye számomra ismert, egyelőre pihen. Várjuk, hogy a széljárás kedvező irányt vegyen, és visszatérjen a vérkeringésbe.

 Ez a fotó a közösségi oldalon nagy elismerésnek örvend, felraktam hát ide is,mert vannak még néhányan,akiket nem szippantott be az FB.
Csabára igyekeztünk valamikor az évezredforduló után.NBIII volt a történet,az ellenfél a Jamina.Mi meg akkor avattuk a szép új Spartan pulcsijainkat, úgy néztünk ki kb, mint egy reggeli tornára készülő honvéd alegység a Kossuth laktanyában anno még az átkosban.

Kitaláltam ezt a blog dolgot.
A cél a szegedi futball(meg úgy általában a labdás sportok), és az ahhoz kapcsolódó történetek,fotók, relikviák folyamatos publikálása.
Magamról annyit, hogy a hetvenes években fater beültetett a bringája gyerekülésébe és kivitt a Tisza parti stadionba. Na, itt nagyjából el is dőlt a további életem, pedig akkor még igencsak az óvoda és az alsó tagozat között ingadoztam..A nyolcvanas évek legelején már alanyi jogon jártam oda, lelkes Népsport és Délmagyarország olvasó voltam. Nyolcvanháromban lettem aztán szurkoló, mégpedig egy Szegedi Volán-Lipcse kézilabda KEK mérkőzésen. Kibetűztem a napilapból, hogy a b-közép lelkes fiataljait ingyen beengedik az Újszegedi Sportcsarnokba. Fogtam hát a centrumos nejlon zacskómat, benne a kulcs, meg a tanuló bérlet, és beálltam a kapu mögé a táborba. Ez még jobban megpecsételte a sorsomat. Ezután főleg gimis korom táján már kezdtem alapemberré válni a szegedi szurkolói életben, majd '92-től berobbant  a köztudatba az ultras, persze Szegedet sem kerülte el.
Elöljáróban talán ennyit, jöjjenek inkább a vizuálisan értékelhető dolgok, fotók, videók és a hozzájuk fűzött szubjektíveim.

1985 február 22 Szeol-Délép SE-Vasas MNK elődöntő

'91 tavasza a Telesport képei alapján

Az utolsó teljes nb1-es szezonunk tavaszi  mérkőzéseinek összefoglalói. A 91-es technikai feltételeknek megfelelő minőségre számítsatok!